A mirhaolaj története

A mirha természetes, aromás, nedvszerű gyanta, amely a kicsi, tüskés Commiphora myrrha-ból származó fa, amely a tömjénfához kapcsolódik. Egyiptomban őshonos mirtuszot általában Afrikában és a Közel-Keleten használják. A Myrrh név az arab „murr” szóból származik, ami azt jelenti, hogy „keserű”, mivel az illata néha keserű.

Miután az ősi fűszerútvonalak mentén értékes, felbecsülhetetlen értékű árucikk volt, mely annyira megbecsült, hogy legendák álltak körülötte. Az egyik ilyen szíriai és görög legenda arról, hogy a fa hogyan kapta a nevét, arról mesél, hogy Thesis szíriai király lányának, akinek Mirha volt a neve, a védőistenek mirirfává alakították, hogy elkerülje apja gyilkossági dühét. Úgy gondolják, hogy a fa gyanta valójában mirha könnye.

Történelmileg a mirha illata a szenvedést szimbolizálta, és komor eseményekhez, például temetésekhez társult. Ezeken és más ünnepélyes szertartásokon – főleg vallási megkülönböztetéssel – a mirha gyantát hagyományosan forró parázs fölött égették el, és a füst édes, meleg és fás aromát eredményezett, amelyet gyakran rejtélyes tulajdonságnak tartottak, amely elősegítette a spirituális gyakorlatokat.

Emiatt a mirhát gyakran alkalmazták meditációban és imádságban, néha tömjénnel kombinálva. A mirhát a citrus illóolajok könnyebb illataival is összekeverték, hogy megnyugtatóbb hatásokat nyújtsanak, amelyekről ismert, hogy inspirálják és fokozzák az érzelmi érzékelést és megértést.

Számos sokoldalú felhasználása miatt a mirhaolaj a világ egyik legszélesebb körben használt illóolajává vált. Évszázadok óta számos kultúra használja a hagyományos orvoslásban, vallási ünnepségeken, füstölésen, kulináris alkalmazásokon, temetési szertartásokon, tisztító szertartásokon és illatszereken.

A mirhát és illóolaját szokásosan használták a balzsamozási folyamat részeként, fűszerként az élelmiszerek ízesítésére, az illatanyagok gyártásának rögzítő összetevőjeként, öregedésgátló és bőrjavító kozmetikai termékként, a szénanátha, és fertőtlenítőszer a sebekre, amely szintén elősegítette gyógyulásukat és csökkentette a vérzést.

A hagyományos kínai orvoslás szerint a mirha – vagy Mo Yao, ahogyan Kínában említik – az első feljegyzés a mirhaolaj gyógyászati ​​felhasználásáról Kínában 600-ban, a Tang-dinasztia idején nyúlik vissza. Fűszeres és keserű illóolajnak tekintik, amelynek hőmérséklete semleges, valamint különös hatékonysága van a májban, a lép meridiánjaiban és a szívében.

A mirha állítólag stimuláló hatást fejt ki a vérkeringésre, ezáltal csillapítja a fájdalmat és enyhíti a vér stagnálását, duzzanatot, sebeket, karbunkulusokat, zúzódásokat, dysmenorrhoea és görcsöket, hasi fájdalmat, szülés utáni fájdalmat és foltosodást, amenorrhoea, ízületi gyulladást, mellkasi fájdalom és egyéb keringési problémák.

A bőr regenerációjának megkönnyítésével ismert, hogy felgyorsítja a bőr fekélyeinek, sebének és elváltozásainak gyógyulását.

1540-ben, amikor a mirha illóolajat desztillálták, Conrad Gesner és Valerius Cordius sebezhetőségnek minősítette és alkalmasnak ítélte külső alkalmazásra, megalapozva a gyanta felhasználását kenőcsök előállítására. Szintén a mirha használatán alapult számos francia gyógyszer, amely égési sérüléseket, vágásokat és sebeket csillapított. A gyógymódokat a füstölés során is alkalmazták, és a mirha köptető tulajdonságai miatt a hörghurut és a hurutos váladék kezelésére használták őket.

1608-ban Dr. Philippe Guybert „Medecin Charitable” című műve megalapozta a mirha azon képességét, hogy tisztítsa, szárítsa, erősítse, melegítse, ösztönözze a menstruáció kezdetét és megszüntesse a köhögést.

1699-ben Nicolas Lemery Traite des Drogues Simples című műve megalapította a mirha emmenagogue tulajdonságát, valamint annak előnyeit a vajúdás és a születés felgyorsításában.

1765-ben A Cartheuser-féle „Matiere Medicale” ugyanezt megerősítette, miközben hozzáadta a mirha képességét a bőrbetegségek kezelésére, ami azt sugallja, hogy az antiszeptikus tulajdonságok képesek megerősíteni az ínyt azáltal, hogy eltávolítják a káros baktériumokat a rothadt fogakból.

Az 1928-as „Officine de Dorvault” – egy bizonyos idő alatt jogszerűen elosztott gyógyszerek listája – dokumentálta, hogy mirhát-t kórházak használták fekélyfekély kezelésére.

Gyulladáscsökkentő és szeptikus tulajdonságai miatt a mirhaolaj a harci felszerelések szerves részévé vált a görög katonák számára, akik fiolákat vettek belőle sebeik megtisztítására és fertőtlenítésére, valamint a véráramlás megfékezésére. A megvilágosodás élményének emelésére és fokozására való képessége miatt a héberek a mirába keverték a borukat, és itták a keveréket, mielőtt vallási rituálékon vettek részt. A bűnözők ugyanazt a főzetet kapták, hogy megkönnyítsék lelki és fizikai gyötrelmeiket, mielőtt kivégzik őket.

Történelmi források szerint Hatsepszut királynő szerette volna kivívni Amon isten örömét azáltal, hogy templomát meglévő mirha fákkal vette körül. Küldetésének teljesítése érdekében a királynő expedíciót küldött egy olyan régióba, amelyről ismert, hogy bőségesen termesztenek mirhafákat. A legenda szerint egy sikeres küldetés után az elégedett isten ígéretet tett a királynőnek „életre, stabilitásra és örökkévaló elégedettségre”.

Az utazás történetét később a templom falain ábrázolták, amelyek körülvették a sírját, és az egyiptomi népet megismertették a mirha fával. Amint a fát tiszteletre hozták, a tehetősek kis tasak mirah-pelletet kezdtek a nyakukban viselni a csábító parfümje miatt. A mirhát a vegyületek balzsamozására alkalmazták, és pelleteit általában elégették, hogy bolha taszító anyagként működjenek.

A mirha illóolaj és a rezinoid tisztító, fényesítő, nyugtató és fiatalító tulajdonságai miatt napjainkban is relevánsak a fent említett felhasználások közül, és különösen kozmetikai alkalmazásokban.

A MIRHA OLAJ ELŐNYEI

A mirha illóolaj fő kémiai alkotóelemei a következők: Terpének (Cadinene, Curzerene, (1,3) -Furanoeudesma-Diene, Lindestrene, Elemene, Germacrene). A mirha rezinoid fő kémiai alkotóelemei a következők: monoterpének és szeszkviterpének.

Az aromaterápiás alkalmazásokban használt mirha illóolajról ismert, hogy köptető hatású, amely csökkenti a légzési problémák kellemetlenségeit, megkönnyebbülést nyújtva megfázás, torlódás, köhögés, hörghurut és váladék esetén.

Ha a nyugodt hangulat elérése érdekében diffundál, a mirha nyugtató illatának belélegzése köztudottan stabilizálja az érzelmeket, feloldja a negatív hangulatokat, elősegíti az alapozás érzését és ösztönzi a lelki ébredés érzését. A mirhaolaj az asztma, a köhögés, a megfázás, a tüdődugulás és az emésztési zavarok kezelésének gyakori összetevője.

Kozmetikailag vagy általában helyileg alkalmazva, a mirhaolaj hatékony antioxidánsként működik, amely fenntartja a bőr egészségét, megkönnyítve a nem kívánt foltok elhalványulását. A többi bőrbetegség mellett enyhíti a bőr kellemetlenségeit, például viszketést és az ekcéma tüneteit.

Természetesen kellemes illatát és nedvességét is hozzáadja a kozmetikumokhoz, különösen a bőrápoláshoz. A hajban alkalmazott mirhaolaj összehúzó képessége erősíti a gyökereket, és ezáltal csökkenti vagy megakadályozza a hajhullást. Száraz fejbőrre és száraz hajra alkalmazva a mirhaolajról ismert, hogy a korpásodást kezeli, míg illata stimulálja az agyat, és elősegíti az éberséget és az energiát.

A masszázs során használt mirha illóolaj összehúzó anyagként működik, amely erősíti az izmokat és kisimítja a bőrt, miközben elősegíti a relaxációt. A verejtékezés fokozásával tisztítja a pórusokat, gyulladáscsökkentő tulajdonságai pedig megakadályozzák a testméregek, például a só, a felesleges víz és a káros gázok felhalmozódását a keringési rendszerben.

A keringés serkentésével a mirhaolaj a szövetek oxigénellátásával dolgozik, amely szabályozza az anyagcsere sebességét, kezeli az emésztési zavarok tüneteit és fokozza az immunitást.

Gyógyszerként alkalmazva a mirha illóolajról ismert, hogy megkönnyíti a sebek gyógyulását, megvédi őket a fertőzésektől és megnyugtatja a szöveti gyulladásokat.

Összehúzó tulajdonsága segít megelőzni a sebek vérzését, megakadályozva ezzel a túlzott vérveszteséget. Emmenagóg tulajdonságokkal rendelkezik, hogy a mirhaolaj szabályozza a menstruációt és enyhíti negatív tüneteit, például a hormonális egyensúlyhiányt, amely hangulatváltozáshoz vezet. A mirhaolaj erős katarralis tulajdonságokkal rendelkezik, amelyek előnyösek a vírusfertőzések tüneteinek megszüntetésében vagy csökkentésében. Ezt úgy teszi, hogy csökkenti a légutak nyálkahártyáját és enyhíti a torlódásokat. A mirha illóolaj szintén ismert, hogy hatékonyan kiküszöböli a gombás fertőzéseket.

A MIRHA OLAJ HASZNÁLATA

A mirha illóolaj felhasználási területe bőséges, kezdve a gyógyhatásútól és a szagtól a kozmetikaiig.

Sokféle formája: olajok, gélek, kenőcsök, testápolók, szappanok, samponok, spray-k és gyertyák.

Az aromaterápiás alkalmazásokban a mirhaolaj illata híres a feszültség és a negatív hangulatok csökkentésére, ami viszont támogatja az érzelmi és fizikai jólétet. Néhány csepp mirhaolajat elektromos diffúzorba töltve a köhögés és a megfázás tüneteinek csillapításával támogatja a légzőrendszert. Ez a módszer az általános immunitást és emésztést is támogatja.

Alternatív megoldásként a mirhaolaj diffundálható, hogy emelje a szellemi környezetet, valamint inspirációt meditáció közben.